Bullterrier – ne ítélj elsőre

By | 2019.10.30.

Az előítéletek áldozata – a bullterrier

Szegény bullterrier nem is tudja, hogy az előítéletek áldozata lett. Az akaratos, önfejű, de végtelenül kedves, igazi terrier természettel bíró, ám nagyon játékos nagy bohóc őseinek és múltjának köszönheti rossz hírnevét. Pedig ez a fajta megfelelő kezekben, következetes neveléssel a legtündéribb, legjátékosabb, legodaadóbb kutyafajták egyike lehet. 

Na de mi is az a rettenetes múlt, amely miatt ennyire előítéletesek az emberek a bullterrierekkel kapcsolatban?

A múlt árnyai és a bullterrier jelene

Az 1800-as években a kutyaviadalok még igencsak népszerűnek számítottak, ráadásul teljesen legálisak is voltak. Mivel a fogadások komoly pénzösszegekben zajlottak, a kutyatulajdonosok számára fontos volt, hogy nyerő kutyáik legyenek, így tenyésztők igyekeztek minél keményebb, minél szívósabb ebeket kitenyészteni.

A ringek sztárja mindig is a bulldog volt, főleg abban az időben, amikor még a bikaheccelések voltak divatban. Ám az idők változtak, a bikák elleni küzdelmet betiltották, maradtak a kutya-kutya elleni küzdelmek. Ehhez azonban a bulldog már nem volt sem elég gyors, sem elég fürge. Olyan kutya kellett, amelyik az erő, az intelligencia, a határozottság mellett a gyorsaság, fürgeség erényét is magáénak tudhatta.

Egy James Hinks nevű tenyésztő bulldogok és egy mára már kihalt, akkoriban közismert terrierfajta, az úgynevezett fehér angol terrier keresztezésével próbálkozott, és úgy tűnik, munkáját siker koronázta. A születőben levő új fajta a „bull and terrier” nevet kapta, nemes egyszerűséggel utalva arra, milyen keresztezésből született. Hinks azonban kizárólag a fehér kutyákat szerette, ő csak ilyeneket tenyésztett, és szerette volna ebeit megkülönböztetni a többi bull-and-terrier ebtől, így kapták kutyái a bullterrier nevet. Neki köszönhetjük az első fajtaleírást is.

Egyébként a mai bullterrier típusa némileg más, mint Hinks staffordshire terrier típusú kutyáié, feltehetőleg ez köszönhető más fajták, mint a dalmata, a greyhound közreműködésének is. Persze egy időben megpróbálták a bullterrier keresztezését staffordshire terrierekkel is, gondolván, jót tesz a rokonság, ám az eredmény nem volt olyan sikeres. A bullterrier pont azért is lett olyan népszerű, amiért Hinks is szerette: a fehér színe miatt.

Raymond Oppenheimer neve az, amelyet a legtöbb bullos ismer, hiszen hozzá köthető a modern bullterrier kitenyésztése. Olyannyira modernné vált a fajta, hogy napjainkban már nem csak elfogadott, de egyenértékű is a színes bullok tenyésztése, bár valljuk be, azért a fehér marad mindig is az igazi.

A cukipofa tojásfej

A bullterrier másik jellegzetessége a fehér szín mellett a tojásfej. Sokan emiatt is félelmetesnek látják, valószínűleg az egyéb sztereotípiák miatt, pedig ettől igazán bájos a kinézete. Egykoron, mikor még a ringek sztárja volt, a fajta fülét rövidre vágták, hiszen ez kellett a harchoz, ám 1895-ben a Kennel Club ezt megtiltotta, és manapság is tilos. Így a tenyésztők igyekeztek a ma is ismert, kicsi és felálló fület kialakítani, ami még harmonikusabbá teszi a fajta megjelenését.

Félelmetes hír ide vagy oda, a bullterrier igenis igazi cukipofa. Mivel mindenkivel közvetlen, játékos, a viselkedése pedig bohókás, mondhatni született bohóc, hát garantált, hogy  megnevetteti még azokat is, akik a hiedelmek miatt fenntartásokkal szemlélik.

Persze a bullterrier csak akkor lesz ilyen kedves és bohókás kutya, ha megfelelő kézbe kerül. Ez a fajta gyenge gazdának nem való. Nem a fizikai gyengeségre gondolunk itt, sokkal inkább a következetesség, határozottság hiányára. A bull ugyanis agyas kutya. Nagyon okos, nagyon intelligens, de legalább ennyire makacs és akaratos is. Ha a gazda engedékeny, tutujgatós féle, bizony hamar a fejére nő a kis terminátor, és akkor már közel sem lesz annyira cuki.

De ha megkapja a kellő szocializációt, a megfelelő nevelést, és gazdája határozottan, kemény kézzel, de temérdek szeretettel neveli, akkor a bullterrier a család boldog, odaadó, hűséges tagja lesz. Olyan kutya, amelyik örömmel játszik a gyerekekkel, megnevetteti bohóckodásával az egész családot. Igazi vidám kutya, amelyik egy vidám család hűséges tagja legalább 10-12 éven át.

Bullterrier maceramentesen

Azért egy kis lazaság egy bullos gazdinak is kell. A szocializációban és a nevelésben nem lehet lazaság. A mozgás terén sem fog nyugit találni a gazdi, mert bár a bull imád lustálkodni, és szereti a kényelmet, azért kijár neki a napi aktív séta. Mivel igen energikus szerkezet, ha nem mozgatják ki, garantálható, hogy a lakást kezdi amortizálni unalmában, no meg levezetendő a felesleges energiákat.

Tehát máshol kell keresni a lazaságot. Ez a pont pedig nem más, mint a szőrápolás. E téren a bullterrier nem egy macerás fajta. Bőven elég hetente egyszer átdörgölni a rövid, sima szőrzetet, és már csillog is a bunda. Jó hír még, hogy a vedlés sem túl intenzív, így biztosan nem kell gomolygó szőrcsomókat takarítani nullahusszonnégyben a lakásban.