Mindig is világos szemre vágytam: kontaktlencse teszt

By | 2019.10.13.

Színes kontaktlencse választék

A nagy tesztet egy rövid tájékozódással kezdtem. Igazából kicsit féltem a kontaktlencse használattól, miután rengetek rémtörténetet is hallottam, de egy barátom azt mondta, hogy ha mindenre odafigyelek, akkor nem történhet baj. Ne aludjak benne. Mindig ügyeljek a higiéniára. Azt is említette, hogy tartsak a táskámban tartót és folyadékot szükséges esetére.

Színes kontaktlencséket több helyről is beszerezhet az ember. Én személy szerint ragaszkodtam a megbízható forráshoz. Mégiscsak a szemem világáról van szó. Rendelhetünk egyébként színes kontaktlencsét dioptriás és dioptria nélküli változatban is. Érdemes a modern szilikon-hidrogél alapanyagú és magas oxigén áteresztéssel rendelkező lencsét választani. Ne keverjük össze a szemkiemelő színes és a szemszínt elfedő színes lencséket. Nekem majdnem sikerült.

A legtöbb kontaktlencse gyártó garantálja az eredeti szín elfedését, akkor is, ha az illető szemesötét, gesztenyebarna (mint az én esetemben). Hogy ez mennyire lesz természetes hatású, nem tudom. Bizonyára nem fog ugyanúgy kinézni, mintha digitálisan átszínezném, hiszen a barna így is alatta marad. Valamint a végeredményre az eredeti szem színen kívül hatással vannak még a fényviszonyok és (!) az is, hogy mit viselünk akkor épp. Az utóbbi nem igen értem, de legyen. Összehangolom a dolgokat, ha eljön az ideje.

Az első kontaktlencse vásárlás

Akad napi kontaktlencse, heti kontaktlencse és havi kontaktlencse. Heti, havi, háromhavi adagokban. Minél hosszabb időre tervezik őket, általában annál erősebb a fedésük. Ez persze márkafüggő is. Nem csak színekben bő a választék, de mintákban is. Ha a tökéletes Halloween-i jelmezhez már csak a rémisztő tekintet hiányzik, nem kell lemondanunk a teljes sikerről. Tehát nagyon sok féle kontaktlencse közül lehet választani, ha színes lencse vásárlásra adjuk a fejünket. Egyelőre én a világoskék (igen, semmi fancy jelző) árnyalatnál tettem le a voksom, napi kiadásban. Gondolkoztam rajta, vegye-e lencsefolyadékot, vagy kérjek a barátomtól. Ezeket általában nagy kiszerelésben árulják, nekem pedig nincs ennyire szükségem. Végül sikerült találni egy utazó verziót, őt tettem a kosárba a kontaktlencse mellé.  Ehhez járt egy kis műanyag lencsetartó tok, amibe tudnak pihenni a lencsék. Fizetés és szállítás. Izgalmakkal teli várakozás következett.

Hogyan boldogultam a kontaktlencse használatával?

A kontaktlencse csomag egy pici dobozt, a választott folyadékot és a tartót tartalmazta. Semmi felesleges dolog. Nem, mintha ajándékra számítottam volna, de az ember mindig reménykedik. A dobozban külön voltak a lencsék. A bal és jobb között én nem igazán tudtam különbséget tenni, valószínűleg nem is kell, hacsak nem tüntetik fel külön. Mellékeltek egy tájékoztatót a használatról, a biztonsági előírásokról, amiben felhívják arra a figyelmet, hogy amennyiben még nem viselt az egyén kontaktlencsét, kérje ki róla egy optikus véleményét. Lehet, hogy valami miatt ellenjavalt.

Ahogy a nagy könyvben meg van írva, elhelyeztem őket a tokban, folyadékot rá, mosdókagylóra. Pont, mint a reklámokban. Mivel a csomag reggel érkezett, nekem várnom kellett délutánig a kipróbálással. Alapos kézmosás után ott álltam a tükör előtt, kezemben a kis műanyag tokkal, és haboztam. Valószínűleg sokat átélik ezt. Természetellenesnek tűnik a szembe nyúlkálni. Nekem nagyjából negyedórába telt rávennem magam. Már a középső ujjamon volt a kontaktlencse, amikor azon kezdtem aggódni, hogy mi van, ha véletlenül leejtem. Kezdhetem elölről az egész rituálét akkor.

Minden félelmem és habozásom ellenére, néhány próbálkozás és bénázás után sikerült a helyére illeszteni mind a két lencsét. Meglehet, hogy engem erre teremtettek. Viccet félretéve, vártam valami idegentest érzést a szememben, de semmi ilyesmi nem volt. Nem éreztem semmi különbséget. A szemem nem volt kiszáradva sem, hogy kellemetlen érzés legyen kontaktlencsét viselni.

A lencse kiszedése még nagyobb kihívásnak bizonyult. Először nem mertem a szemembe nyúlni, mert féltem, hogy felsértem a szaruhártyámat. Másrészt annyira visszataszítónak és ijesztőnek nézett ki, amikor elmozdítottam a kontaktlencsét a szemgolyón. Mintha két szemem lett volna egy helyen: egy barna és egy kék. A nagy izgalmakban sikerült az egyiket leejtenem, úgyhogy azt is megtapasztalhattam, milyen az a „senki ne mozduljon, kiesett a lencsém” szituáció. Mivel kék, így egész könnyen meglett. Meg kellett tisztítanom a ráragadt portól. Visszakerültek a tokba, a mosdókagyló szélére.

Kontaktlencse konklúzió

Szép alliteráció a végső sorok margójára. Nagyon ijesztő volt látni magam a tükörben. A világoskék színben van valami nagyon átható. Minden esetre a látvány fele annyira sem tetszett, mint vártam. Nem tudtam elvonatkoztatni attól, hogy ez a kék csak egy pár lencsének köszönhető, így nem tudtam azt se reálisan megítélni, hogy mennyire tűnik természetesnek. A színt teljesen fedi, tartja a gyártó az ígéretét. A struktúra csak egészen közelről látszik. Ennyire közel nem sok ember megy a másikhoz, hacsak nincsenek intim kapcsolatban. A pupilla rész kivágása nagyobb, annak érdekében, ha a fény mennyisége miatt a pupilla tágulna. Így nem zavarja a látást. Kivéve, ha az embernek extra nagyra tud tágulni.

Nem tudom egyelőre, hogyan fogok elhasználni a havi adagot. Valószínűleg apró lépésekben. Minden esetre megéri egyszer kipróbálni.