vegytisztitas-pic3

Otthoni vegytisztítás? Bízzuk inkább szakemberrel?

Mi az a vegytisztítás? Azonos a száraz tisztítással?

A vegytisztítás tulajdonképpen olyan száraz tisztítási módszer, amely során a tisztításhoz használt, folyékony halmazállapotú vegyszer hő hatására légnemű lesz. Ez a száraz tisztítás igen félrevezető tehát, mert nem arról van szó, hogy nem használnak semmilyen folyékony anyagot, hanem arról, hogy nem használnak a tisztításhoz vizet. Mivel a tisztításhoz használt gépekben a vegyszer légnemű lesz a hőre, értelemszerűen a hűtéskor újra folyékony halmazállapotot vesz fel, így erre nem lehet hivatkozni. A víz nélkülözése indokolt az olyan anyagok esetében, mint a különlegesebb szövetek, a selyem, a műselyem és gyapjú keverék. Ezek az anyagok nem szeretik a házi mosószereket, sem a vizet. Vizes állapotban megnyúlik az anyag, sérülnek a szálak, ami hosszútávon a ruhanemű használhatatlanságát okozza. Az otthoni vegytisztítás már abból a szempontból sem javasolt, hogy milyen vegyszerek szükségesek egy-egy folt kiszedésére a kényesebb textilekből. Régen a kerozin és a benzin voltak a népszerű oldószerek, ma már ennél sokkal összetettebb a piac, de még mindig nem olyan anyagokra hagyatkozik, amelyeket otthon érdemes lenne tartanunk – főleg akkor, ha kisgyerek is van a háznál. A száraz tisztítóban legtöbbször megforduló ruházatok a felsők, kabátok, elegáns ruhák, amelyek selyemből vagy gyapjúból készülnek. A téli kabátok tisztításának külön szezonja van.

vegytisztitas-pic2

Honnan jött az embereknek a vegytisztítás?

A válasz annyira egyértelmű, hogy sose jönne rá az ember. Pedig, ha belegondolunk, nem a vegytisztítás az egyetlen olyan okosság, amelyet a véletlennek és egy elkötelezett egyénnek köszönhetünk. Sőt, abban is biztos vagyok, hogy másokkal is megesett a dolog, csak ők nem láttak benne nagy üzletet. Na de miről beszélek? Mielőtt elárulnám a nagy titkot, utazzunk vissza az ókorba. Méghozzá Pompeibe. Az ott talált leletek ugyanis ékes bizonyítékai annak, hogy az emberek mennyire találékonyak tudnak lenni, még akkor is, ha nem áll rendelkezésükre csúcstechnológia. A városban a régészek olyan kincsekre bukkantak, amelyek azt bizonyítják, hogy az ott élők lúg és ammónia (vizeletből származó) és föld segítségével a nagyon makacs fontoktól is megtudtak szabadulni. Az állati vizeletet az úgynevezett fullók (korabeli mosodai alkalmazottak) gyűjtötték – és a gyűjtést adóztatták is. A leghíresebb ilyen vállalkozás a Stephanus Fullonica nem csak mosást, de vasalást is vállalt. Ha ez még nem önmagában nem lenne elég polgárpukkasztó: ahogy az ókori Egyiptomban, itt is a férfiak dolga volt a mosás-szárítás.

A modern száraztisztítás sem gusztusosabb ennél, s ezt is a férfinak köszönhetjük, aki a kelleténél jobban szemmel tartotta a szolgálóit. Történt ugyanis, hogy az 1800-as évek közepén egy Jean Baptiste Jolly nevezetű úriember tanúja volt annak, hogy az egyik szolgálója véletlenül levert egy terpentinnel működő lámpát, s az anyag a foltos terítőn kötött ki. Igen ám, de később Jolly észrevette, hogy a terítőn régóta éktelenkedő, elmosódott foltok eltűntek, miután a terpentin megszáradt. Több se kellett neki, azonnal tesztelni kezdte elméletét, s beigazolódnak a sejtései. Meg is nyitotta a párizsi Teinturerier Jolly Belin-t, az első vegytisztító üzletet.

Jolly-t azonban megelőzték a száraz tisztítás szabadalmaztatásával, méghozzá négy évvel, Amerikában. Thomas Jennings tudatosan kísérletezett olyan eljárásokkal, amelyek képesek a kényes ruhákat is megszabadítani a kellemetlen foltokról. Végül az üzlet olyan sikeres lett, hogy a férfi kitudta vásárolni rabszolga feleségét és gyerekét. Sajnos a szabadalomról készült bejegyzések egy 1836-os tűzvészben odalettek, így senki sem tudja pontosan, milyen módszerrel dolgozott. Annyi biztos, hogy tűzveszélyes anyagról lehetett itt is szó.

vegytisztitas-pic1

Vegytisztítás és oldószerek

Ezeknek a szereknek több veszélye is volt a gyúlékonyságon kívül. Hosszútávon a ruha viselőjére is káros hatással bírnak, viszont az igény világszerte egyre nőtt, ami végül hihetetlen ipari fejlődéshez vezetett. 1930-ban már egy tetraklór-etilén nevet viselő oldószer volt a leginkább alkalmazott. Ma már ez is elavultnak számítanak a vegytisztítás módjai között.

Vegytisztítás a színfalak mögött

A vegytisztító, vagy száraz tisztító nagyon misztikus hely lehet sokak számára. Nehéz elképzelni, hogyan mennek ott a dolgok. Igazából semmi mágikus nem történik. A munka oroszlánrészét speciális mosógépek végzik, amelyek víz helyett más oldószereket használnak, s hővel operálnak. A makacs foltokat rendszerint előkezelik folteltávolítóval, hogy az eredmény garantált legyen.